Zenész Sanyi
Hangjaim és stílusaim írva és zenélve.
Egy autodidakta amatőr zenész (zeneőrült) útja Nyírparasznya - Budapest között. Hangszerek, diszkó, karaoke, mulatós zene, modern gépzene.
3 CD: 1.Gergely Sanyi - Kedvenc dalaim 2.Gergely Sanyi - Csárdás csokor 3.Mr. XL - Crazy Dance I.
Látogatók eddig:
Látogatók 2008-ban : 13810

Sanyi egyéb oldalai.

Szia!

Gergely Sanyi vagyok!

Ezen az oldalon bemutatom neked, hogy mennyire szeretem a zenét, és hogy milyen fontos része volt életem minden ciklusában.

A kezdetek

Öt és fél évesen kezdtem az általános iskolát. Ehhez egy alkalmassági vizsgálaton is részt kellett vennem, amire a nyírparasznyai általános iskolában került sor. Nagyon élénken él bennem a mai napig az, ami akkor és ott történt, pedig azóta sajnos már évtizedek teltek el. Az akkori iskola igazgatója és testnevelő tanára, Ádám József és felesége, a magyar- és énektanárnő, Ádám Józsefné fogadott bennünket. Feltettek egy pár kérdést, adtak egy pár feladatot, amiknek az elvégzése után beszélgetni kezdtek szüleimmel a magyarteremben. Akkor én felfedeztem valamit az ajtó mellett. Egy pianínó állt ott.

Soha életemben nem láttam még hasonló dolgot. Nagyon érdekelt, mi lehet az. Megengedték, hogy odaüljek a háromlábú székre. Felnyitottam a billentyűvédő fedelet, és valami érdekes borzongás futott át rajtam, amikor leütöttem egy billentyűt a hangszeren. Onnantól megszűnt számomra a külvilág, és csak azzal a csodával foglalkoztam, ami különböző hangokat adott ki, attól függően, hogy melyik billentyűt ütöm le. Aztán egy kezet éreztem a vállamon. A tanárnő volt, aki megdicsért, és megkérdezte, hogy tudtam "eljátszani" az éppen aktuális óvodás dalunkat. Nem tudtam neki erre válaszolni. Akkor azt mondták a szüleimnek, hogy zeneiskolába kell íratni a gyereket és elköszöntünk. Nálam boldogabb kisember akkor nem volt a földön.

Önképzés

Sajnos szüleimnek nem volt lehetőségük arra, hogy zeneiskolába járjak, így az álmaim köddé váltak. A zene iránti vonzalmam viszont nem szűnt meg. Anyai nagyapám, Kaposi István segítette kis unokája igényeit kielégíteni. Rengeteg népdalt, nótát, éneket tanított meg nekem, és igazság szerint még számtalan nagyon hasznos és értékes dolgot.

Miután nagyobbacska felső tagozatos lettem, rájöttem arra, hogy ha az első két óránk irodalom, és kicsit korábban érkezek meg az iskolába, akkor lehetőségem van a pianínón játszani és eközben senki sem zavar. Egyre sűrűbben keltem és indultam korábban az iskolába. Erzsike néni, a takarítónő volt csak még az iskolában és a férje, aki a cserépkályhákat fűtötte. Őket szerencsére nem zavarta a kalimpálásom, sőt még meg is dícsértek, ha valamit felismerhetően eljátszottam.

A következő fejezet az Apám Tesla B42-es orsós magnója volt, azzal a sok szalaggal és rajtuk a régi-régi számokkal

Majd az első szájharmonika

és egy érdekes fújós billentyűs hangszer.

Aztán sikerült hozzájutnunk egy Music centerhez, egy Vermona Regent 600 G erősítőhöz és a hozzátartozó hangfalpárhoz.

Ezzel kezdetét vette a diszkós korszakom.

1989-et írtunk (a változás éve) és végre valahára a mi kisfalunkban, Nyírparasznyán is lehetett szórakozni a fiataloknak. Ez köszönhető az akkori polgármesternek, Pethő Sanyi bácsinak és Tóth Csabi jegyzőnek. Ők voltak azok, aki segítették és támogatták ezt a kezdeményezésemet.

Azt már évekkel azelőtt eldöntöttem, ha elvégeztem tanulmányaimat, és dolgozni kezdek, az első fizetésembol egy hangszert fogok venni magamnak. Ez így is történt. A mátészalkai KGST-piacon kinéztem egy FIAST (!) "szintetizátort", amit aztán fizetésnap után meg is vettünk. Hogy mennyi is volt akkortájt arrafelé egy havi fizetés? Kapaszkodjatok meg fiatalok: 4.500,-Ft. Hát ennyire telt belőle akkor :

Kora délutántól késő estig ismét megszűnt számomra a külvilág, nem voltam sem éhes, sem szomjas..., csak a zene volt. Azóta nem telt el úgy nap, hogy ne lett volna valamilyen hangszerem. A zeneiskolát persze azóta sem végeztem el, így nem ismerem a kottát sem, de amit el tudok fütyülni, azt el is tudom játszani.

Viszont szinte mindenféle hangszert kipróbáltam:

Billentyűst

Pengetőst

Vonóst

Fúvóst

Ütőst

sőt



még húzóst is (harangoztam is :-D)

Rengeteg bulit csináltam, számtalan helyen zenéltem, és nagyon sok ismert zenésszel játszottam. Diszkók, rendezvények, házibulik, klubok, kocsmák, motoros találkozók... Két hangszer kísér tartósan az életemben: az egyik a szájharmonika (herfli), a másik pedig a billentyűs hangszerek. Zeneileg "mindenevő" vagyok. Csak a jazzt nem bírom, mert az valahogy nekem olyan diszharmonikus (visszafelé: zaj ?). A herfli-szeretetemből viszont egyenesen következik, hogy a blues zene áll hozzám a legközelebb. Igaz elég hülyén hangzik ezek után, de a mulatós zene következik a sorban. De mondhat nekem bárki bármit, ahány buliban voltam, igazán jól - mi magyarok - csak a lakodalmas rockra tudunk mulatni. Na persze itt is vannak óriási különbségek, de lényeg az ugyanaz. Nóták, amik már gyermekkorunkba belebújtak a fülünkbe, amikor oseink mulatozásainak néha mi is részesei lehettünk. A mai modern zenei világ sem áll tőlem távol, sőt. Nekem kifejezetten tetszik az, hogy az elektronikus hangszerekkel és a számítógép segítségével olyan különleges zenei hangzásvilágot hozhatunk létre, amit az akusztikus hangszerekkel lehetetlen. Így az amúgy is végtelen zenei variácók számát hatványozhatjuk, és újabbnál újabb stílusokat hozhatunk létre.

Na ennyi rizsa után most már hallgassatok egy kis zenét is tőlem.

Ezen az oldalon megtaláljátok és letölthetitek az eddig készült lemezfelvételeimet. (Sajnos herflis felvételem nincsen, mivel az technikailag nagyon nehezen kivitelezheto)

Hallgasátok meg alkotásaimat

Gergely Sanyi Kedvenc dalai sorozat, amin én énekelek, és néha zenélek is.

Mr. XL, amin Sanyi mixel.

Copyright © 2007-2011 Zenész Sanyi - Mr. XL
Minden jog fenntartva! A honlap teljes tartalma Gergely Sándor kizárólagos tulajdona.
Design és fejlesztés: Szabó Csaba és Gergely Sándor